Frida Kahlo élete és művészete

A facebookon terjed ez a játék, hogy festőktől ajánljunk képeket. Ez valahogy ráirányított a figyelmemet a kedvencemre Frida Kahlo, mexikói festőnőre.  Élete és munkássága már évekkel ezelőtt magával ragadott, de a pár éve Bécsben meglátogatott Frida Kahlo kiállítás csak mélyítette az érdeklődésemet. Kahlo hihetetlen sokoldalú volt, képei különböző korszakokba sorolhatóak, valamint a művészetében nagy szerepet játszó életesemények alapján különböző témákat dolgoz fel, ezek közül néhányat ragadok ki, mutatok be részletesebben, illusztrálva képekkel és önéletrajzi eseményekkel.

Művészeti berkekben ritkaság, hogy egy nő teljes mértékben kibontakozhasson, Kahlonak ez mégis sikerült. Kortársai talán híresebbnek tartották, jobban elismerték Frida férjét (üvegplafon, ismerős…), a nála 21 évvel idősebb Diego Rivérát Az utókor már inkább csak a művésznőt csodálja, akinek élete és művészete szorosan összefonódik. Ennek a különleges összefonódásnak oka, hogy a Fridát 18 éves korában végzetes, egész életére kiható baleset érte. A villamos, amelyen utazott összeütközött egy busszal, és a baleset következtében a fiatal Frida gerinsérülést szenvedett, hónapokig fűzőt kellett viselnie. A fájdalmak végigkísérték életét, nehezen mozgott, idősebb korában pedig tolószékbe kényszerült.

Az egészségügyi nehézségek egyébként is egész életét végigkísérték, kiskorában gyermekbénulást kapott, egyik lába deformálódott. Talán emiatt is viselt szívesen nadrágot, és hosszú szoknyákat. A nép hagyományokhoz való visszanyúlás nemcsak művészetére, hanem öltözködésére is jellemző volt a fennmaradt fotók tanúsága szerint. Élén szímek, nagy minták, hajkoronába font textiliák, ősi időket idéző hatalmas ékszercsodák. Ez mind ő volt.

Frida Kahlo művészetére is  jellemző az élénk színek használata, mely kapcsolatban áll a számára oly fontos már említett mexikói hagyományos művészet szeretetével. Képeire valamilyen mértékben jellemző a szürrealizmus, az álomszerű képek, de szimbólumai nem elrugaszkodottak, általában könnyen megfejthetőek, valamely életszakaszához kapcsolódnak. 

Addig festményeken soha meg nem jelent női létet kapcsolódó témákat is megjelenít; vetélését például, amely feldolgozhatatlan traumaként vetett sötét árnyékot később életére. (A repülő ágy című 1932-es festmény).  Az említett festményen egy kiszolgáltatottan nő fekszik, de megjelenik a magzat képe is, medencecsont, házából előbújó csiga is. Fennmaradt, hogy a tragikus vetélés után anatómiai könyveket is beszerzett, hogy a vásznon megjelenő embriót minél élethűbben ábrázolhassa

A törött gerinc (1944) című festmény is példázza, hogy a művésznő egyik ihletője saját betegsége, fizikai- lelki fájdalmait is megindítóan naturalisztikusan jeleníti meg a vásznon.

Életművén végigvonulnak az önarcképek is. Balesete után szüleitől festéshez szükséges felszereléseket kapott, hogy enyhüljön ágyhoz kötöttségéből eredő tehetetlensége. Kérésére tükröt is felszereltek, így tanulmányozhatta, megjeleníthette saját arcát. Arcképek mellett gyakoriak a teljes alakos képek is, valamint van olyan festmény, ahol sebzett szarvastestben jeleníti meg önmagát. Ez a kép egy sikertelen gerincműtét után készült, kifejezheti a festőnő csalódottságát is.

„Kahlo önarcképein a hajviseletnek különleges szerepe van, mivel a legtöbb portrén, a festőnő arcán semmiféle érzelmet nem fedezhetünk fel. Ezért a pillanatnyi lelkiállapot megítélésében a háttér, a ruha és a hajviselet segíthet.” (Oláh Szabina, 2009 ) Ezen kívül megfigyelhető, hogy önéletrajzi ihletésű képein szépséghibáit is ábrázolja, esetenként felnagyítva. Több képen erős bajusszal jeleníti meg önmagát.

Frida Kahlo élete során ki-be járt a kórhazákból, 1951-ben pedig már tolókocsiba kényszerült. Valószínűleg érezte már, hogy ideje fogytán van, a számára fontos kommunista eszem, ismét közel került hozzá, ismét belépett a pártba. 1953-ban kiállítása nyílt, amelynek megnyitójára ágyban szállítottál el barátai, súlyos hörghurutja miatt nem hagyhatta volna el szobáját. A festést folytatta, de ecsetkezelése egyszerűbbé vált, folyamatosan injekciókat kapott, 1954-ben 47 éves korában elhunyt. Élt 1907-től 1954-ig.

Felhasznált irodalom

Gerry Souter (2007). Frida Kahlo. A tükör mögött, GABO Könyvkiadó, Budapest.

Oláh Szabina (2009.) Frida Kahlo öngyógyító festészete. LAM, 1. évfolyam, 2. szám.

Képek megtalálhatóak: Gerry Souter (2007). Frida Kahlo. A tükör mögött, GABO Könyvkiadó, Budapest.