Hádész- Pluto- Az Alvilág Ura

A görög- római mitológiában ő az Alvilág ura, kevésbé megszemélyesített, titokzatos, szinte láthatatlan isten.  Az Alvilág felfogható a lélek sötét oldalának párhuzamaként is, amelyben néha alámerülünk (például depresszió formájában), hogy később újjászülethessünk, jobban megismerhessük magunkat. Hádész birodalma a kollektív és személyes tudattalant is jelenti, ahol meg nem élt, mélyen elnyomott vágyaink vannak. Hádészt félték, de nem azonosították a Sátánnal. Szakállas férfiként ábrázolták, aki gazdagságot is birtokol. Amikor a „felszínre” merészkedett, láthatatlanná tévő sisakot viselt. 

Szülei: Kronosz és Rhea

Felesége(i): Perszephoné

Gyermeke: -

Pszichés veszélyek: depresszió, alacsony önbecsülés, szociális láthatatlanság

Élete

A három fívér, Zeusz, Poszeidon és Hádész szövetséget kötve megdöntötték apjuk uralmát, majd sorshúzással felosztották egymás között a világot, így vált Hádészből az Alvilág ura, legtöbb idejét saját birodalmában töltötte. Kétszer jött fel az Alvilágból, az egyik esetben elrabolta Zeusz beleegyezésével Perszephonét (Zeusz lányát), akit magával vitt birodalmába.  Perszephoné virágszedés közben meglátott egy különleges nárciszt, amikor érte nyúlt, megnyílt a föld alatta és megjelent Hádész lovai által húzott kocsiján. A lány anyja, Déméter gyermeke elvesztése miatt depresszióba esett, passzivitása során nem adott a föld élelmet. Hermész segítségével Perszephoné visszakerült családjához, de mivel elfogyasztotta indulása előtt a férjétől kapott gránátalma magot, az év egy részét férje birodalmában töltötte, ahol a mitológia szerint később már nem is érezte olyan rosszul magát. Az odalátogatók vezetője lett.

Hádész, az archetípus

- kedveli a csendet és a magányt

- introvertált típus, nagyra értékeli a befelé fordulást

- nagyra értékeli a szubjektivitást

- kreatív (főleg vizuális művészetekben)

- jó tanácsadó

- megfontolt

- előfordul a túlzottan alacsony önbizalom

- néha úgy érezheti szociálisan láthatatlan

 - lehangoltság

- képes elmélyülni egy adott tevékenységben

Poszeidon- Neptun- Tengerek istene

Poszeidon a tengerben élt és sorshúzás útján ő is kapta meg ezt a terület, ő lett a tengerek uralkodója. Kezében szigonnyal szokták ábrázolni. A tenger a víz a tudattalant (kollektív tudattalant, az emberiség közös tudását) és érzelmeket szimbolizálja. Ide kapcsolható Freud „jéghegy hasonlata” is, miszerint érzelmeink, motivációink csak kis része ismert számunkra, amely a felszín közelében marad, a felszín alatt azonban rengeteg dolog szunnyad még bennünk. Poszeidonra is jellemző volt, hogy a tenger felkorbácsolt hullámaival rombolt. Szimbolikus állata még a ló, amely az ösztönvilágot jeleníti meg. Azokat a gyakran mélyen eltemetett vágyakat és motivációkat, melyek, ha felszínre kerülnek nehezen kezelhetőek. Fontos megemlíteni, hogy Zeusz birodalmában a racionalitás volt az üdvös, így a gazdag érzelmi életet élő isteneknek nehezebb volt boldogulni. 

Szülei: Kronosz és Rhea

Felesége(i): Amphitirité

Gyermeke: számtalan, sok szörny és különös lény

Pszichés veszélyek: alacsony önbecsülés, romboló instabilitás

Élete

Kronosz őt is lenyelte, de Zeusz cselének segítségével kiszabadult apja gyomrából és összefogott testvéreivel Kronosz hatalmának megdöntése érdekében. Tíz év küzdelmes harc után ez sikerült is. Zeusz, Hádész és Poszeidon sorshúzással döntötték el, hogy kinek melyik terület jusson, így vált Poszeidon a tengerek urává. Képes volt felkorbácsolni a hullámokat, katasztrófákat okozni, de az ő kezében volt a habok lecsendesítésének képessége is. Nagy bosszúálló hírében állt, Odüsszeusz szinte végtelenül hosszú bolyongásában nagy szerepe volt.

Poszeidon, az archetípus

- intenzív érzelmi életet él

- érzelmei, hangulata hullámzó

- felvállalja érzéseit

- kevésbé racionális

- előfordul, hogy erőszakos

- gyakran haragtartó

- nagyon nehezen viseli, ha veszít

- impulzív személyiség

- pontatlan

- intuitív

- párkapcsolataiban domináns

- nehezen kiszámítható

- hajlamos irracionálisan viselkedni

Zeusz- Jupiter- a Főisten

Zeusz volt tulajdonképpen az olümposzi istenek lehgatalmasabbika. Testvérei közül (Hádész és Poszeidon) ő kapta az égboltot. A villámlás istene is volt, így szimbólumai közé tartozik a villám is. Uralkodásához és lényéhez egyaránt hozzá tartozott a büntetés és a teremtés. Számtalan istennőt, nimfát és földi nőt elcsábított, rengeteg gyermeket nemzett, akikért vállalta a felelősséget. A kívánt nőt nem egyszer valamilyen állít képben csábította el. Szimbolikus állata a sas. Hűtlen típus, Hérával való házastársi csatározásaitól zengett az „istenek hegye”. 

Szülei: Rheia és Kronosz

Felesége(i): Métisz, Themisz, Eurünomé, Déméter, Mnémoszüné, Létó és Héra

Gyermeke: számtalan gyermek, például: Dionüszosz, Pallasz Athéné, Ahprodité, Perszephoné

Pszichés veszélyek: önmaga túlértékelése, emocionális éretlenség, kegyetlenség

Élete

Zuesz Kronosz és Rhea legfiatalabb gyermeke volt. Rhea nem akarta, hogy Kronosz a legutolsó gyermeket is lenyelje, így egy bebugyolált követ adott neki, Zeuszt pedig egy barlangban helyezte el, ahol biztonságban cseperedhetett. Felnőve cselhez folyamodott, hogy apja kiköpje testvéreit. Tíz éves küzdelem után sikerült megdöntenie Kronosz és a titánok fennhatóságát, így az ő kezébe került a vezető szerep. Utolsó hódítása Héra volt, akit egy kakukk képében sikerült elcsábítania, Héra viszont ragaszkodott ahhoz, hogy a viszony szentesítve legyen, fontos volt számára a házasság.  Gyermekeivel ellentmondásos a viszonya. Volt, akiért mindent megtett volna, másokat viszont megalázott. Dionüszosz édesanyja a fia kihordása közben meghalt, Zeusz a még éretlen magzatot combjába varrva mentette meg. Viszont érzelmek nélkül nézte végig, hogy lányát, Perszephonét Hádész elvonszolja magával az Alvilágba. Ez feleségének, Déméternek is akkora fájdalmat okozott, hogy hosszú időre pusztító passzivitásba esett.

Zeusz, az archetípus

- igényli, hogy felnézzenek rá, tekintélyként tiszteljék (munkahelyen és magánéletben egyaránt)

- nagyon jó stratégia

- vezetői motivációi nagyok és alkalmas is erre a szerepre

- határozott

- kockázatkereső

- munka kiemelten fontos terület számára

- a szívtipró őstípusa

- később szeretne saját családot, de gyakran nem tud érzelmileg közel kerülni hozzájuk

- a klasszikus nemi szerepek nagyon fontosak számára

- párkapcsolataiban kicsapongó lehet

- gyakran nem olyan partnert keres, aki egyenrangú párja lehet, hanem aki a hátteret tudja biztosítani számára az alkotó tevékenységekhez

- előfordulhat, hogy érzelmi téren éretlen

- általában extravertált

- aktív és kezdeményező

- gyakorlatias

- domináns

- hajlamos lehet saját maga túlértékelésére

Perszephoné- Porserpina- A Kislány és az Alvilág úrnője

Az istennőt két alakban tisztelték az ókoriak. A karcsú gyermeklányt, Kórét kezében gabonaszálakkal, gránátalmával, vagy egy nárciszhoz hasonló virággal ábrázolták.  Perszephoné pedig az érett istennő, aki az alvilág urának felesége, a holtak szellemeinek uralkodónője. Perszephoné évről-évre visszatért édesanyjához, a görögök ebben a misztériumban ünnepelték az élet megújulását, a visszatérést a halálból.

Szülei: Déméter és Zeusz

Férje: Hádész

Gyermeke: nem született

Pszichés veszélyek: depresszió, manipuláció, visszavonulás az irrealitásba, nárcizmus

Élete

Fiatal lányként beleszeretett Hádész, az alvilág ura, meg is kérte Kóré kezét apjától, Zeusztól, aki egyébként Hádész testvére. (A görög mitológiában nem számít tabunak a rokonok közötti házasság.) Zeusz beleegyezett a házasságba, de feleségének, Déméternek nem mert szólni a frigyről, a „szerződésről” Kóré sem sejtett semmit. Miközben barátnőivel a mezőn játszott és virágot szedett, észrevett egy addig soha nem látott, gyönyörű virágot, amit nagyanyja, Gaia varázsolt oda, hogy elcsábítsa a lánykát társnői közül. Koré leszakította a virágot, de abban a pillanatban, megnyílt alatta a föld, és elragadta Hádész aranyos szekerén az alvilágba. Déméter mitológiájából tudjuk, hogy nem bírta feldolgozni lánya „elvesztését”, depresszióba esett, a föld pedig terméketlenné vált.  Zeusz látva felesége bánatát, Hermészt küldte az alvilágba, hogy hozzá vissza lányukat. Kóré örömest visszatért az alvilágból, de távozásakor férje egy gránátalma maggal kínálta a lányt, aki meg is ette, ez pedig azt jelenti, hogy a házasság érvényes, az alvilágban kell, férje mellett töltenie az év egyharmad részét. A mítoszokból az derül ki, hogy később nem is esett ez nehezére, hiszen az alvilág úrnője, és az odalátogató élők vezetője lett. (Van olyan változat is, hogy teljesen önként nyeli le a magot, mert nem akart ő sem örökre anyjával élni, Déméternek azonban azt hazudta, férje kényszeríttette erre. )

A mítoszok nem egységesek abban a tekintetben, hogy mennyire volt hű feleség Perszephoné.  Fennmaradt egy történet miszerint Perszephoné és Aphrodité is beleszeretett a gyönyörű Adoniszba, nem tudtak rajta megegyezni, így a fiú az év harmad- harmad részét az istennőknél töltötte, a harmadik harmad alatt pedig kipihenhette magát.

Perszephoné, az archetípus

- ebben az archetípusban egyesül a fiatal és az érett istennő archetípusa

- a két szerep együttesen is megjelenhet a nőkben, de van, akire az egyik erőteljesebb hatást gyakorol

- zárójelben jelzem, hogy az adott tulajdonság Perszephonénál vagy Kórénál dominál-e jobban

- passzivitás domináns vonás, inkább csak sodródik az eseményekkel (K)

- habozó, nehezen hoz döntéseket (K)

- erős anyai kötődés (K)

- kockázatkerülő (K)

- önismerete nem jó (K)

- alkalmazkodó (K)

- önalávető (K)

- szexualitás nem játszik központi szerepet életében (P)

- fejlett fantázia (P)

- erős kapcsolat az ösztönszférával, a tudatalattival (P)

- rugalmas gondolkodás (P)

- pozitív énkép (P)

- pozitív énkép mellett azonban önbizalomhiány is előfordul (K)

- empátia (P)

- befolyásolható (K, P)

- a munka, előrelépés nem jelent számára motivációt, sokszor nem is végzi örömmel a munkáját, számára inkább csak kötelesség, nem kibontakozási lehetőség (K)

- ha megtalálja a számára ideális foglalkozást, gyakran ez valamilyen művészeti tevékenységet jelent, kitűnően teljesít (P)

- művészi hajlama van, nagyon kreatív (P)

- kapcsolataiban nem domináns (P, K)

- kapcsolataiban gyakran függő (K)

- fontosak számára a társadalmi elvárások (K)

- ha nem éri el céljait könnyen depresszióba süllyed (P)

- felületes, pontatlan (K)

- gyakran nem őszinte (P)

- konfliktuskerülő (P)

- hiúság, önszeretet jellemzi (K, P)

- agresszióját önmaga ellen fordítja (K)

- vallásos és, spirituális kötődés jellemzi (P)

Athéné- Minerva- A bölcsesség istennője

A tudományok, a női munka, a mesterségek istennője, emellett a hősök és városvédők támogatója is. Ezenkívül jelképezi az örök tisztaságot és hajadon létet is. Benne is kettősség fedezhető fel, ez ábrázolásában is megmutatkozik. Leggyakrabban egyik kezében harcra utaló lándzsát tart, a másikban pedig tálkát vagy orsót, ami mesterségeket képviseli. Bagollyal is meg szokták jeleníteni, ami bölcsességére utal. Ő adta az embereknek a számok tudományát, számos mesterséget tanított meg, védte a hajózást, a jogot és az igazságot is. A mesterségekkel kapcsolatban nemcsak a hasznosság volt számára a fontos, hanem a szemet gyönyörködtető, esztétikus munkák elkészítése is. Jellemző még rá, hogy fontosnak tartja a stratégiai gondolkodást, a kézzel fogható eredményeket és a racionalitást.

Szülei: Zeusz és Métisz

Férje: soha nem ment férjhez

Gyermeke: szűz maradt

Pszichés veszélyek: érzelmi távolságtartás, ravaszság, empátia hiánya

Élete

A gyermekkor tulajdonképpen kimaradt az istennő életéből, mert teljes fegyverzetben, felnőtt nőként pattant ki apja, Zeusz fejéből, akit erős fejfájás gyötört. Héphaisztos meglékelte az isten koponyáját , és akkor pattant elő belőle Athéné. Az istennő Zeuszt tekintette egyetlen szülőjének, és úgy érezte össze van vele kötve, apja jobb keze lett, pedig anyja is volt, Métisz, akit viszont Athéné nem ismert el. (Egy baljóslatú jóslat kijátszása miatt nyelte le Zeusz Métiszt.) Jellemző volt Athénéra, hogy a patriarchátust támogatta, és nagyon tisztelte apját. Arakhnét, a földi nőt pókká változtatta, amikor Zeusz pajzán életeseményeit jelenítette meg szövetén. Annak ellenére, hogy szűz istennő, nem kerüli a férfiak társaságát, ez abból is adódik, hogy kedveli a férfias elfoglaltságokat.  Az istennő stratégiai képességeit bizonyítja, hogy a trójai háborúban győzelemre segítette a görögöket.

Athéné, az archetípus

- extravertált

- jól energizált

- hangulata kiegyensúlyozott, túlzásoktól mentes

- racionális gondolkodó (inkább az eszére hallgat, mint a szívére)

- reál gondolkodású

- politika érdekli

- apához kötődik

- nagyon kritikus (önmagával és másokkal szemben is)

- intelligens (kiemelkedik intellektuális érdeklődése)

- logikus gondokádású

- két lábbal áll a földön

- gondolkodása egyszerre holisztikus és analitikus

- gyakorlatias

- kreatív (hangsúlyos a tervezés folyamata is)

- hagyomány- és normatisztelő           

- nagyon jó a diplomáciai érzéke

- tudományos érdeklődésű

- nagy a teljesítménymotivációja

- türelmes

- előre tervez, céljait megvalósítja

- kevésbé empatikus

- erős énvédelemmel rendelkezik

- önfegyelem, erős önkontroll jellemzi

- nagy az önállóságigénye (kevésbé kapcsolatorientált típus)

- jó az alkalmazkodóképessége

-párválasztásnál a  „hősöket”, sikeres férfiakat részesíti előnyben

- a szexualitás számára nem kiemelten fontos

- nem „ösztönös típus”

Hesztia- Veszta- a Tűzhely örzője

Legkevésbé ismert istennő az Olümposzon, ő a tűzhely őrzője. Ritkán ábrázolták, leginkább tűzként jelenítették meg.  Jelképe a kör a tűzhelyek formája miatt. Hesztia adta a szent tüzet, a fényt, a melegséget az embereknek, de az archetípus spirituális jelentést is hordoz. Kevés történetben szerepel, mert sem a háborúzásban, sem a szerelmi ügyekben nem vett részt. Többen megkörnyékezték rajongásukkal, de ő nem adta be derekát a csábítóknak. Jelentőségét az őt övező rítusukban figyelhetjük meg, melyeknek központi eleme a tűz. Amikor egybekelt egy pár, a menyasszony édesanyja saját tűzhelyéből vitte át a tüzet az ifjú házasok otthonába, a csecsemőt születése után pedig körbehordták a tűz körül, így vált a család teljes jogú tagjává. Bolen (2008) megfogalmazása szerint ő volt a szellemi kapocs, aki az ókorban mindenkit összekötött.

Szülei: Rheia és Kronosz

Férje: nincs

Gyermeke: szűz istennő volt

Pszichés veszélyek: érzelmi távolságtartás,szociális perszóna hiánya

Élete

Élete a mitológiában kevésbé megjelenített, de fontosságát bizonyítja, hogy új otthon alapításakor tűz képében magukkal vitték a költözködők. A római polgárokat is Veszta tüze kovácsolta egybe, a szentélyekben  a szent tüzet a Veszta- szüzek őrizték, akik 6 éves koruk óta élték ezt az életformát, és ők voltak az istennő földi képmásai.

Az istennőt gyakran a hírvivő Hermésszel (Mercutius) együtt említik, aki az ajtóban állt és termékenységet hozott. Hesztia a családi köteléket jelenítette meg, és az otthont szentelte meg, Hermész volt a kapuk őrzője, aki azokat is támogatta, akik kilépnek a világba.

Hesztia, mint archetípus

- csak azzal foglalkozik szívesen, ami érdekli

- introvertált

- nagy az önállóságigénye

- erős az énvédelme

- túlzottan önmagára figyel

- intuitív

- nem akar egyéniségével kitűnni (inkább belesimul környezetébe, a többiek közé)

- kiegyensúlyozott, a körülötte zajló események nem hatnak rá erőteljesen

- szélsőségektől mentes

- szeret elmélyülni egy- egy tevékenységben (nagy az elmélyülés igénye)

- jól tűri a monoton tevékenységeket is

- érdekli a spiritualitás

- kedveli a magányt

- nem szereti a versenyt

- bizonytalanságokat kerüli

- önmegvalósítási igénye alacsony

- nagyon türelmes

- a szex nem a leglényegesebb elem kapcsolataiban

- hiányzik belőle az önérvényesítés képessége

- jól alkalmazkodik

- érzelmeit ritkán fejezi ki

- nem akar másnak látszani, mint amilyen valójában

Artemisz- Diana- a Hold istennője

Artemisz a vadászat és a Hold istennője. Kithónban, rövid, ujjatlan ruhában szokták ábrázolni, kezében íjjal, hátán pedig tegezzel vagy fáklyával. Holddal és csillagokkal jelenítették meg az erdőt járó, vadóc istennőt, aki változó helyeken bukkant fel, az erdőkben csatangolt, közeli kapcsolatban volt a természettel. Legfőbb jelképállata a nősténymedve, mert az anyaállathoz hasonlóan ő is a gyermekek védelmezője, a kislányokat is az ő kegyeibe ajánlották az ókori görögök, valamint az istennő a várandósok pártfogója is. Éjjelente gyakran barangolt az erdőben, bejárta birodalmát, ő a függetlenség megtestesítője is. A nimfákat és a különböző erdei lényeket idősebb lánytestvérként védelmezett, ő a nagy „Nővér”.

Szülei: Zeusz és Létó

Férje: soha nem ment férjhez

Gyermeke: szűz maradt

Pszichés veszélyek: érzelmi távolságtartás, kegyetlenség, tomboló düh

Élete

Zeusz beleszeretett Létóba, és fürj képében férkőzött közel a titánok leányához, így csábította el, és ekkor nemzette Artemiszt és Apollónt. A bosszúszomjas Héra hosszú és fájdalmas vajúdással büntette Létót, Artemisz, amint megszületett a bába szerepét töltötte be anyja mellett. A mítoszokból kiderült, hogy gyorsan segítségére sietett a bajba jutottaknak, de a büntetéssel sem késlekedett, édesanyjának pedig mindig segített.

Aktaion, a vadász véletlenül pillantotta meg a fürdőző Artemiszt, és nimfa- társnőit, a haragra gerjedt istennő szarvassá változtatta az ifjút, akit saját vadászkutyái téptek szét. Életében egyetlen férfit szeretett, Oriónt, akit az egyik mondai változat szerint ikertestvére cselszövése következtében, gondatlanságból saját kezűleg ölt meg. Rálőtt egy távoli célpontra, nem tudta, hogy a kedvelt férfit vette célpontba, tettét nagyon bánta.

Artemiszt, mint szűz istennőt, nem érintette meg a szerelem. (Oriónt is inkább csak kedvelte.) Férfiak nem bántották, nem volt soha feleség, fontosnak tartotta, hogy érvényesítse céljait és megálljon a saját lábán.

Artemisz, az archetípus

- független

- céltudatos

- teljesítménymotivációja magas

- önértékelése nem függ attól, hogy van-e párkapcsolata

- erős a koncentrációs készsége

- kitartás

- nagy az autonómiaigénye

- empatikus

- természetszerető

- magabiztos

- nagy mozgásigényű

- makacs

- erős a  kötődése az apai oldalhoz

- versengő

- munka kiemelten fontos számára

- általában extravertált (nem szélsőségesen jellemzi!)

- fontosak számára a baráti kapcsolatok

- könnyen ismerkedik, teremt kapcsolatokat

- a szexualitás és párkapcsolat nem a legfontosabb dolog az életében

- párkapcsolataiban mindennél fontosabb az egyenrangúság